Twilight - Alkonyat

Nem vagyok valami nagy romantikus filmes, de mivel most fejeztem be ezt a filmet, megfogott, és a nap is igencsak lefelé bucskázó állapotban leledzik, úgyhogy írok.

A történet egy sikersztori, nem fogom leírni. Amit ide szánok, az pediglen a film által gerjesztett érzéslöket lesz...

A film nagyrészén végigvonuló borongós színhasználat, a jelenetekbe beleszőtt feszültség, vagy éppen dinamizmus... Hatásosan megkomponált film... Előitéletekkel viseltettem a sztory iránt, de máár elpárolgot... EZ nem az a tipikus csajos lányregényes csöpögős maszlag amit az amcsik a torkunkon próbálnak leerőltetni manapság... Ez kérem szépen komoly, hatásos, és nem utolsósorban izgalmas...

(Igen kedves szerzőtársam, légyszíves vegyél fel a könyvek várólistájára...)

Mit mond nekem ez a történet?

Azt, hogy a szerelem nemm függhet semmitől... Sem kortól, sem társadalmi helyzettől, sem pedig a szerelmesek előéletétől... A szerelemben csak annak szabad számítania, amit a pár tagjai megtesznek egymásért a nekik rendelt együtt töltött időben... Se több, sem pedg kevesebb...

És az életed akkor lesz boldog, ha meg tudod tagadni alantas vágyaidat, melyek csak az élvezetek örökös hajszolásához segíthetnek hozzá.

"Boe naer gwannathach... Estelio han, estelio veleth!"

/A szenvedés vége... Higyj ebben, higyj a szerelemben!"/

---------------------------------------------------------

Megjegyzés: A blogtémában, illetve az utóbbi két bejegyzésben szereplő mondatok sindarin nyelven vannak, eredetileg A Gyűrűk Ura - Két Torony c. film "Eventstar" - "Esthajnalcsillag" c. témájában hangzanak fel.

Segítségképp: Esthajnalcsillag = Undómiel (sind.)

remélem így már ismerősebben hangzik... :D

Moment of peace...

A fenti szám Gregorian feldolgozása forog a Winampomban, épp most ér véget. Télleg békés pillanatokat élek át. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a fajta muzsikát.

Mi zajlik az életben? Nagyon sok minden, a világ szinte elszáguld mellettem, és én továbbra is csendben állok egymagamban.

Már többször megemlékeztem róla, hogy a boldogság hajszolása önmagában nem adhat boldogságot. Erre ma is ráébredtem, mikor a szokásos napi netes társkereső adagomat fogyasztottam. A szokottabnál rövidebben, mivel kezdem elunni a procedúrát... Levél, várakozás, van válasz, vagy nincs? levélváltások, MSN, személyes találkozó (ebből csak 3 leány próbált rész kivenni, de csak 1 tette meg télleg, a másik kettő kihátrált, vagy el sem jött).

Igen, ismét hajszolom a boldogságot... De miért?

Ez a jó kérdés, mivel tartósan nem tesz boldoggá. Ha most az a kedves egy szem leányzó nem lenne elhavazva a saját életében kötelező változásokkal, akkor "talán" elmondhatnám, hogy nem kell hajszolnom semmit, de így nincs miről nyilatkozni, mivel nem tudom, hányadán állunk. 20án pár ismerősével elugrottunk ide-oda, de nem volt alkalmam beszélgetni vele, azóta egy emilt váltottunk, és egy telefont. MSN-re nem jön, én meg nem akarom zavarni, mert van elég dolga.

Nem tudom, hogy mit tegyek.

Megint visszaszoktam a chat-elésre, ott is van pár vitruális barát, bár számuk némi flukturációt mutat... Ma pl egy újabb virtuális barát(?) van láthatáron. a kérdőjel azért indokolt, mert a beszélgetéseink alapján úgy gondolom, hogy több is lehetne. Bár megfontolandó...

A munka ma megint lassan telt, sikeresen kompenzáltam a múlt heti pörgésadagot, és stabilizáltam az időbeosztást.

Hogy mit hoz a közeli jövő?

Majd az idő megválaszolja...

"Ú i vethed nâ i onnad. Si boe ú-dhanna. Ae ú-esteli, esteliach nad..."

("Ez nem a vég, ez a kezdet. Már nem bukatsz el. Ha ebben nem hiszel, ne higyj semmiben...")

/OST-Lord of the Rings - Two Towers - Eventstar/

Follow me...

Egy kis zene, ami gyógyír a bánatra...

Néhány hete találtam a youtube-on, azóta megvan az egész album... Metál a javából...

levélrészlet a vallásról...

Az alábbi sorok kérésre íródtak, a kérés lényege az volt, hogy írjam le a véleményemet és a gondolataimat a vallásról....

------------------------------------------------

Első körben tisztelem a vallásos embereket, mindaddig, amíg engem nem akarnak erőszakkal megtéríteni.

A legutóbbi ilyen jellegű vitám másfél órás volt, és szegény srác vakhite nem bírta ki a próbát, de szerencsére azóta előnyös irányba erősödött ilyen téren. (Jehova tanúi utcai térítő, utána két héttel megköszönte, hogy felnyitottam a szemét, és másképp gondolkodik a vallásáról, habár maradt ugyanott)

A vallás jó... Betölti a réseket, amit a tudomány szerintem soha sem fog tudni megtenni. A világunk alkotóelemei mérnöki precizitással készültek el, csak a forrásuk máig nem tisztázott... (tyúk és tojás esete)

A vallás jó. Megmagyaráz, értelmet ad, célt, irányt mutat ebben a beteg világban. Ámbár a vak hit több kárt hoz, mint hasznot.

Ha azzal a kérdéssel fordulnál hozzám, hogy én vallásos vagyok-e, akkor nem biztos hogy egyértelműen tudnék rá válaszolni.

Vannak érdekes gondolataim a világ működésével kapcsolatban, de valahogy mindig a két állapot határán maradok. Ezt az előző okfejtésemből biztos beláttad. Engem nem ilyen szellemben, valamely vallási ág tiszteletére és hitére neveltek, pont azért, hogy felnőve szabadon választhassak. Ennek hátulütője és következménye ez a hozáállás. Egyik oldalról mérnök vagyok, ridegen racionális, másfelől beláttam (talán a harcművészet által), hogy szemlélődő vagyok ebben a világban, akinek az igazság keresése, vagy inkább megértése a célja. Ennek a felemás hozáállásnak a kifejlődésében több dolog segített:

- Scott Cunningham : "Wicca" és "Élő Wicca" című könyvei

- Richard Bach könyvei

- a harcművészet filozófus megközelítéssel

néhány okos gondolat

Fontos és közismert tény, hogy a látszat olykor csal. Például az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy sokkal intelligensebbek az embernél - pontosan a fenti okok miatt.

Douglas Adams

Darwin túlságosan udvarias volt ahhoz, hogy kimondja, nem azért uralkodunk a világon, mert a legokosabbak vagyunk, vagy netán a leggonoszabbak, hanem mert mindig mi voltunk a legeszelősebb, a legrohadtabb gyilkosok az őserdőben.

Stephen King

Köztudott, hogy végtelen számú világ létezik, egyszerűen azért, mert végtelen tér áll rendelkezésre. Mindazonáltal nem mindegyiken van élet, ezért a lakott világok száma véges. Bármely véges szám osztva a végtelennel, jó közelítéssel nullát ad eredményül, így az Univerzum átlagos népsűrűsége nullának mondható. Ebből következik, hogy az Univerzum népessége, maga is zéró, vagyis azok a személyek, akikkel időnként összefutunk, csupán a zabolátlan fantázia termékei.

Douglas Adams

Hazatérés a Seiken-ai-ken-tótól...

Kedves Olvasóim!

Sikeresen hazatértem a délegyházi Nomád Kempingből, ami a méltán hírhedt 4-es tó (más néven Seikenaiken-tó) partján fekszik.

Az elmúlt hét egy "2 az 1ben" hét volt, tekintve, hogy a gyerektábort is jelentkezők gyér száma miatt erre a hétre időzítették a szervezők...

Friss barnaövesként néha a gyerkőcökre, néha pedig vasemberi erőket megmozgató vizsgázóinkra ügyeltem, ez utóbbiak télleg kitettek magukért az egész hetes kánikula elviselésével.

A hét történéseihez hozzá tartozik még a csütörtöki napon az egyesület fekete- és barnaöves válogatottjai között lezajlott amatőr rögbimeccs, illetve a "berzerker-effektus", amely a sikeres törés pótvizsgámhoz vezetett.

Az ezen a héten vizsgázók számára sok erőt, kitartást kívánok!

Lun

(2.kyu)