2010. január 24., vasárnap

AVATAR

Megnéztem... Most fejeztem be...
Érdekelt is, meg sokan ajánlották...

Nem csalódtam...

Aki ismer az tudja, hogy az ilyen hőseposzba illő történetek mennyire megindítanak...
Egy magányos hős, aki szembeszáll az embereket megrontó, minden magasztos célt eltipró hatalomvággyal... Azt hiszem, röviden így lehetne összefoglalni ezt a stílust...

Még mindig a zárójelenetek hatása alatt vagyok... Gyönyörű film, gyönyörű a történet...
Valahogy úgy érzem, hogy egyetértek Jake választásával... Ha tehetném én is inkább a primitívnek tetsző, mégis a természettel teljes harmóbiában élő nép tagja lennék, ehelyett a kiüresedett, gyökerektől és távlati céloktól mentes emberi társadalom helyett...

Aki teheti, mindenképp nézze meg... Nagyon tanúságos...

2010. január 20., szerda

Segítség!!! A véremet vették... És odaadtam jó szívvel...

A cím nem sikerült túl jól, leírva nem annyira fejezi ki, mintha sikoltozva-hadarva-izgatottan mondtam volna... De a tényen nem változtat: BELÉPTEM A VÉRADÓK TÁBORÁBA!!!

Igen, így nagy betűkkel... Egy újabb tárgy került a büszkeségeim közé a barna övem, a diplomám, meg sok más mellé... Ez valahogy most mégis picit más...
Az eddig vérrel-verítékkel elért eredményeim valahogy önzőnek tűnnek emellett az apróságnak tetsző dolog mellett... Talán mert ehhez képest valóban azok...
Ma végre olyas valamiért kaptam egy "megfogható" plecsnit, amivel nem a saját magam előrejutását segítettem, hanem végre igazán embertársaimért tettem valamit.

Nagy kunszt, másoknak több bepecsételt véradása van (anyukámnak pl. a maival együtt 25), de mégis most többnek, picit jobb embernek érzem magam...
És igen, az enyém rózsaillatú... De csak ma...

Elgondolkodom, hogy a nagy izgalom, némi félsz ellenére ez mégiscsak egy olyan dolog, amit lazán alanyi kötelességgé lehetne tenni... Senki nem hal bele, mégis megmenthet pár embert...

Abba is hagyom, nem kampányolni akarok...

Én mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt az apró jócselekedet!






2010. január 6., szerda