Most estem haza, igencsak használhatatlannak érzem magam...
De hallgatok egy kis zenét még elalvás előtt...
"Sohasem voltunk, és soha nem is leszünk...
Egy villanás, és tovatűnünk az éjben oda, ahová már nem tudsz követni bennünket...
Pásztorok vagyunk, figyelők, tanárok, és tanulók, elmúlt idők, letűnt korok vándorai. Költők vagyunk, dalnokok, festők és faragók; Bölcsek voltunk, de bolondok is egyben...
Sohasem léteztünk... Mégis köztetek járunk csendesen..."
/Ai'Istar Lun/