Valahol...

Nem tudom miért rohannak meg az érzések...
Lehet, mert mögöttem egy érdekes év van, teli nagy hallgatásokkal, az állandóság különböző fokozataival, örömteli és bánatos pillanatokkal...

Lassan itt az új év, és időszerű elkezdeni számvetést készíteni, hogy mit rontottunk el, mit tettünk jól, és mi az, amin még tudunk változtatni a ránk váró új év lehetőségei közt. Ideje kihajítani a szemetet, a lomokat, és felszabadulni a nemkívánatos kötésekből.

Ez az év néha túl mozgalmas, és gyors volt, főleg a nagyobb események környékén sűrűsödtek az események, az edzőtábor és az új, most már jelenlegi munkahely megtalálása...

Két szakítás, jópár elszalasztott lehetőség ezek közt és az utolsó óta. Egy valaki, aki inkább barát lesz, de ahogy jelenleg érzem inkább pár lehetne... Néhány barátság vége, néhány új csírája... Mozgalmas volt...

És a sok holtidő, amikor épp futok a pénz után, mint valami droid, vagy épp a sivár napok folyásában elmerülve a képernyő bámulásán kívül nem csinálok semmit, és nem vagyok senkivel, s épp az antiszocialitásom fokát vizsgálgatom...

Hiányoznak emberek az életemből... Név szerint nem szeretnék senkit kiemelni, csak a karácsonyi egyedüllét és a géphez szögezettségem erre mutatott rá...

Mégis kinek a hibája ez?
Ahogy újabban tekintek a világra, természetesen az enyém, mivel én választottam ezt a valóságot, ezekkel az elemekkel, persze a döntések sajnos nem mindig múltak rajtam, de a ráható tényezőkről viszont már én döntöttem, legyenek azok érzések, helyzetek, emberek...

Köszönök mindent amim van...

Sajnálok mindent amit elrontottam...

Búcsúzom mindentől mi elmúlt...

Jó utat az életben azoknak, akik menni szerettek volna...

És üdvözlet minden érkezőnek és visszatérőnek...

Most pedig elindulok és kiütöm az éket a kerék alól, hogy fordíthassunk rajta nemsoká, és várom a pillanatot, amikor a múlt sebeit begyógyítva, a távolságokat legyőzve, és a saját hibáinkon túllépve ismét együtt leszünk az új esztendőben...

Légy Áldott!!! / Blessed Be!!!

--- Ai'Istar Lun ---

"Megfogtam egy szúnyogot"

"Megfogtam egy szúnyogot, nagyobb volt egy lónál.

Kisütöttem a zsírját, több volt egy akónál..."

Hát az úgy volt, hogy vettem egy gitárt...

És ma a fenti bárgyúnak látszó gyerekdalocskát némi nehézség és koordinációs zavar után eljátszottam...

És ezután?

VISÍTVA NEVETTEM, MINT EGY KISGYEREK!

Nem is hittem, hogy képes vagyok erre... A zene érdekes dolgokat hoz ki az emberből...

Az Intelem

Bele sem merek gondolni, hogy mennyire kifacsarnak a mindennapok...
Múlt hét csütörtökön, mikor Vácra vonatoztam eszembe jutott, hogy mennyire messzire szakadtam valamitől, ami egy időben az életem részét képezte...
Emlékeztetőül az ismeretlen netes forrásból az Intelem, mely szerint mindig is igyekeztem az életemet vezetni, több-kevesebb sikerrel...

"Légy Áldott..." / ""Blessed Be..."

A Wicca Intelem

A wicca törvényt hallgasd most,
Hit és Szeretet hajtson.

Élj és mást is élni hagyj,
Szépen végy és szépen adj.

Varázskört írj háromszor,
A rontást így tartod távol.

Varázsigét ha mondanál,
Versbe szedve jobban jársz.

Lágy tekintet, érintés,
kevés szó, és figyelés.

Növõ holdnál tisztuljál,
Rúnáiddal daloljál.

Fogyó holdnál körbejárj,
Fosztó rúnát daloljál.

Ha az Úrnõ új holdja jõ,
Kézcsókokkal köszöntsd õt.

Ha a hold a csúcsra ül,
Szíved vágya teljesül.

Északról fú erõs szél,
Zárd az ajtót, pihenjél.

Délrõl jõ most lágy szellõ,
Szerelem csókja érkezõ.

Feltámad a nyugati szél,
Kísértethad tánca kél.

Ha a szél keletrõl fúj,
Ünnepet várj, közel az új.

Kilenc hasábot tûzre tégy,
Gyorsan ég és lassan ég.

Úrnõnk fája bodza, hát
El ne égesd, átok vár.

Ha a kerék megindul,
Beltane-éjen tüzet gyújts.

Ha a kerék elérte Yule-t,
Köszöntsd tûzzel Egyszarvút.

Ápolj növényt, bokrot, fát,
Fogadd Úrnõnk áldását.

Hol hullámzó vizet látsz,
Dobj egy követ, igaz vár.

Hol rád igaz szükség vár,
Kapzsiságra ne hajts már,

Bolonddal ne törõdjél,
Barátjának néznek még.

Boldog ki jõ, boldog ki megy,
Arcod pirul, melegítsd szíved.

Hármas-törvényt észben tarts,
Három rosszat jó követ majd.

Kinek a rosszból elég már,
Kék csillag fénylik homlokán.

Légy mindig hû szeretõ,
Szeretõd mindig visszajõ.

Nyolc szóval teljes az Intelem:
Sehol ne árts, s úgy tégy, mint szeretsz.

Egy kedvenc tévésorozat sokat mondó idézete...

---------------------------------------------------------

"...Az univerzum a remény, a bizalom, az erő és a szenvedély nyelvén beszél.

Ez a szív, a lélek nyelve. De mégis mindig ugyanaz a hang.

Ez az elődeink hangja, akik rajtunk keresztül szólalnak meg;

És az utódaink hangja, akik arra várnak, hogy megszülethessenek.

Ez a halk hang, amely azt mondja:

ÖSSZETARTOZUNK.

A különbező vérünk, a bőrszín, a vallás, a szülőbolygó ellenére is,

Egyek vagyunk.

Mi, akik egy közös cél érdekében egyesültünk, ezennek kijelentjük, hogy

Az egyetlen igazság és az egyetlen törvényünk mindig emígy hangzik:

A legfontosabb parancsolatunk, hogy szeressük egymást,

Legyünk jók egymáshoz.

Minden hang gazdagít minket, és minden elveszett hang gyengít minket.

Mi vagyunk az univerzum hangja, a teremtés lelkei;

A tűz, amely megvilágítja utunkat a jobb jövő felé.

Egyek vagyunk."

(G'Kar, A Csillagközi szövettség alapító levele"

Mi lennék ha...

... folyadék lennék : alkohol
...drágakő lennék : hegyi kristály
...fa lennék : ciprusfa
...madár lennék : sas
...szerszám lennék : balta
...virág lennék : futórózsa
...időjárás lennék : nyári zápor
...mesebeli lény lennék : sárkány
...hangszer lennék : duda
...állat lennék : oroszlán
...szìn lennèk : mélykék, fekete
...érzelem lennék : szerelem, szabadság
...zöldség lennék : paprika
...hang lennék : fák között járó nyári szellő
...elem lennék : tűz
...autó lennék : Volga
...dal lennék : "Ha én rózsa volnék..."
...film lennék : Constantine
...könyv lennék : A Messiás kézikönyve
...étel lennék : borzas
...hely lennék : havas hegycsúcs
...íz lennék : sós
...testrész lennék : szem
...arckifejezés lennék : rosszalló nézés
...Tanóra lennék : pszichológia, oktatás- vagy távközléstechnika... hangulatfüggő
...rajzfilm lennék : A Szépség és a Szörnyeteg
...szám lennék : 13
...ruhadarab lennék : kámzsás köntös
...ékszer lennék : ezüst okkult gyűrű
...kiegészítő lennék : -
...szeretetmegnyilvánulás lennék : ölelés
...gyümölcs lennék : eper
...fűszer lennék : bors
...sminkkellék lennék : -
...épület lennék : kelta kőkör
...musical lennék : Valahol Európában
...szó lennék : tűzvarázsló
...égitest lennék : csillagköd
...zenei stílus lennék : musical, rock, metal, klasszikus
...hónap lennék : Július
...hét egy napja lennék : Szombat
...napszak : Hajnal
...tengeriállat lennék : kék bálna
...cím lennék : Az Élő Holdfény Pásztora
...berendezési tárgy lennék : wicca oltár
...bűn lennék : bujaság, lustaság
...technikai eszköz lennék : robot

ÖSSZETARTÁS

Nem nagyon írok manapság, mert nem nagyon van mit megemlíteni az életemből...

Ezt a ma esti bejegyzés mégsem a szükség szülte...

Barnaöves edzésen és megbeszélésen voltam Hatvanban. Holnap ugye korán mennem kell dolgozni az új helyemre, meg elintézendő dolgaim vannak, de be kalkuláltam, hogy csak az éjféli vonattal érek haza. Kedves barna társaim el is dobtak Aszódra, és út közben kérdezték, hogy mikor megy a vonat. Nem szándékoltan ejtettem el, hogy én két órát várni fogok erre a vonatra... Kitettek, majd öt perc múlva visszatértek, hogy ugyan, hazahhoznak ne várjak már ott 2 órát... Kerülő, mert Pestre igyekeztek, de mégis vállalták értem... Ez a leg inkább mellbevágó dolog... Ismerem az egyesület régi tagjainak közösségösszetartó szerepét, mégis valam ennél sokkal lazább szövettségre építettem eddig az elképzeléseimet...
Most valahogy átértékelődött sok minden... Valahogy látom a szeretetet a néha durva tréfák, vagy a bántás határain innen eső ugratások, oltások mögött...

Embert soha nem hagyunk hátra... Ez a mi elvünk...

És valahogy mélyebb értelmet nyert a gyakorlásoknál használt intelmünk: "A nagy pofont soha nem attól kapod vissza, akinek adtad..."
Tegnap este egy buliban segítettünk egy csajnak és a barátnőjének, aki mit tagadjuk elég rendesen kiütötte magát. A Karma soha nem felejt...

Takarítás...

Ma takarítottam... Nem is gondolná az ember, hogy mennyi lomot képes felhalmozni az idők során... Tárgyak, amikhez emlékek kötődnek... Emlékek, mik emberekhez köthetők... És emberek, akik valaha hozzánk kötődtek... És a pillanatnyi csend, ami elönt és átjár bennünket, mikor ezeket az emlékeket újra a kezünkbe vesszük...

Majd a tárgy, az emlék mint feleslegessé vált lom alacsony pályán közelíti meg a szemetest... Egy pillanatnyi bűntudat, egy pár csepp könny, és vége... Mi emberek már csak ilyenek vagyunk...

A nagy selejtezésben kezembe akadt pár iromány is, amit én vetettem papírra 6-8 évvel ezelőtt... Nem éreztem magam elég felkészültnek, hogy szembesítsem magamat az akkori érzéseimmel, fájdalmakkal és kétkedéssel... Pedig az egy olyan időszak volt, melynek emlékeivel időnként újra szembesülni kellene... Néha sokat tanulok régebbi önmagamtól... Akkor kerestem, és hittem egy igazságban... Ma? Ma megrekedt elvek között tengetem mindennapjaimat, mondhatnám, hogy az akkori lelkes válasz kereső az évek során elsorvadt, és átvette a helyét a mélyre levert cölöpökre vésett elvek embere... Lehet, hogy el kellene égetnem ezeket a cölöpöket? Lehet, hogy minden tapasztalatom bölcsessége hamis? Lehet, hogy minden támogató szó, vagy tett csak egy újabb tévút ebben a harcokkal telített, üres, hideg és beteg világban?

Belenéztem ma a tükörbe... Őszintén be kell valljam, hogy szinte semmi változást nem látok magamon, nem érzek új vagy régről jövő plusz erőket, képességeket magamban... Nem, el sem hiszem, hogy egy nap múlva egy újabb strigulát kell vésnem az életem sziklájára... Igen, 27 éves vagyok... Nem érzem magam ennyinek... Nem tartok sehol, nem tettem még le semmi véglegeset az életutamra, egyszerűen még nem tartok itt.... Utol kell érjem magam...

"Csak még egy lépés,
Az út fogy lábam alatt.
Huszonhetedik..."

A Szent Korona idókódja

Ez most tényleg igaz lehet?????

Egy újabb céltalan bolyongás...

Épp lefeküdni készültem, amikor bevillant ez a cím... Úgy éreztem, hogy most ide kell ismét ülnöm vagy a ma éjszaka is álmatlan vergődés lesz osztályrészem...

Bolyongok a világban... Nem tartozom igazán sehova... Se munkám, se szerelmem... Az hogy ezek elvesztésében mennyi szerep jutott a személyiségbeli defektusaimnak, az egy dolog... Az, hogy miért nem vagyok képes továbblépni egy másik...

Keresem a helyemet... Az utóbbi napokban az internet tengerén ismét megtaláltam pár embert, akik elsodródtak a környezetemből az idők során... Amikor útjaink először keresztezték egymást még más ember voltam... Akkor még azt gondoltam, hogy tartozom valahová, és valakihez... Az évek megmutatták, hogy az a kötelék nem bizonyult annyira erősnek és tartósnak, amilyennek akkortájt éreztem...

Most pedig?
Most az előbukkanó ismerősök idegenkedve tekintenek rám... Elherdáltam azt az időt, amit akkor és ott rájuk kellett volna szánnom... Akkor talán most nem kellene magyarázkodnom, nem kellene hosszasan újra bemutatnom magam... Lehet, hogy nem kellene újra helyért tolakodnom ebben a kiüresedett, beteg világban... Nem kellene tétlenül, és értetlenül szemlélnem, hogy nem törődik senki velem...

Vándorútra léptem... És látom, ahogy az út rohan előttem... Csak néhány pillanat, és tovatűnik a távoli horizont peremén, hogy egy új, egy más útnak adja át a helyét... Rohannom kellene utána... De már valahogy egyre kevesebb az erőm...

Félre ne értsetek... Semmi végleges szándékom nincsen...
Amúgy sem szeretnék bukásommal szívességet tenni a világnak... Ezt már végiggondoltam régen, és nincs okom elmenni... Szeretek itt lenni, és szemlélődni... Gyönyörködni a tökéletes szépségben, és a merengeni a pillanatokon, melyekkel tovaszáll... Rengeteg dolgom van még világban, amik közül sokat még nem is látok tisztán...

VEZESS ÓVATOSAN!!!!!

Sokkot kaptam... Ezt a mostani érzést nem tudom másképp definiálni...

Előre szólok, nagyon brutális a videó...
Gondolom egy kampány része, ami a biztonságos vezetésről szól...

Azért teszem ki, mert sajnos azt látom, hogy nem figyelünk másokra...
(a videó megtekintéséhez YT acc. szükséges)

http://www.youtube.com/watch?v=vKm0s2xi3YU

Titkos ajtó

Mit tennél, ha egyik nap egy másik világba vezető ajtót fedeznél fel?

Hogy éreznéd magad egy tökéletesnek látszó világban, ahol minden csak azért létezik, hogy téged boldogá tegyen?

És mit tennél, amikor ráébredsz, hogy a tökéletes világ nem más, csak egy gonosz entitás rabigája, ahonnan nem szabadulhatsz?

Coraline és a titkos ajtó... Most lett vége ebben a pillanatban...

Nem szeretném véleményezni, inkább nézze meg aki akarja... Tanúságos mese...

AVATAR

Megnéztem... Most fejeztem be...

Érdekelt is, meg sokan ajánlották...

Nem csalódtam...

Aki ismer az tudja, hogy az ilyen hőseposzba illő történetek mennyire megindítanak...

Egy magányos hős, aki szembeszáll az embereket megrontó, minden magasztos célt eltipró hatalomvággyal... Azt hiszem, röviden így lehetne összefoglalni ezt a stílust...

Még mindig a zárójelenetek hatása alatt vagyok... Gyönyörű film, gyönyörű a történet...

Valahogy úgy érzem, hogy egyetértek Jake választásával... Ha tehetném én is inkább a primitívnek tetsző, mégis a természettel teljes harmóbiában élő nép tagja lennék, ehelyett a kiüresedett, gyökerektől és távlati céloktól mentes emberi társadalom helyett...

Aki teheti, mindenképp nézze meg... Nagyon tanúságos...

Segítség!!! A véremet vették... És odaadtam jó szívvel...

A cím nem sikerült túl jól, leírva nem annyira fejezi ki, mintha sikoltozva-hadarva-izgatottan mondtam volna... De a tényen nem változtat: BELÉPTEM A VÉRADÓK TÁBORÁBA!!!

Igen, így nagy betűkkel... Egy újabb tárgy került a büszkeségeim közé a barna övem, a diplomám, meg sok más mellé... Ez valahogy most mégis picit más...
Az eddig vérrel-verítékkel elért eredményeim valahogy önzőnek tűnnek emellett az apróságnak tetsző dolog mellett... Talán mert ehhez képest valóban azok...
Ma végre olyas valamiért kaptam egy "megfogható" plecsnit, amivel nem a saját magam előrejutását segítettem, hanem végre igazán embertársaimért tettem valamit.

Nagy kunszt, másoknak több bepecsételt véradása van (anyukámnak pl. a maival együtt 25), de mégis most többnek, picit jobb embernek érzem magam...
És igen, az enyém rózsaillatú... De csak ma...

Elgondolkodom, hogy a nagy izgalom, némi félsz ellenére ez mégiscsak egy olyan dolog, amit lazán alanyi kötelességgé lehetne tenni... Senki nem hal bele, mégis megmenthet pár embert...

Abba is hagyom, nem kampányolni akarok...

Én mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt az apró jócselekedet!

Ninaresnek... BOLDOG SZÜLINAPOT!!!!!!