2009. január 19., hétfő

tükrök szerepe a szelf életében...

Egy jó kis fürdő lecsillapította a ma este Darwin-díjasának korlátoltságából fakadó rosszkedvemet.

Bár alapvetően nem ezt a témát szerettem volna feldolgozni, de a fürdőkádban támadt jó ötletek eddig majdnem mindig gyümölcsözőnek bizonyultak.

A mostani ajánlott olvasmány: David B. Wexler - Mi ütött beléd?

Az író többéves praxissal rendelkező pszichológus, jelen művében a férfiaknál előforduló, gyakran nehezen értelmezhető magatartásformákat tárgyalja a szelf-pszichológia eszközeivel.

A ma befejezett rész egyik fő témája az ún "tükrök".
Ennek a lényege, hogy az ember mindennapi élete során igényli a visszajelzéseket a környezettől (ezt még anno a tanárszakos pszichológia előadásokon is sokat tárgyaltuk). Jelen műben ez a környezet legfontosabb eleme, a szülő, feleség, partner, barátnő, vagy női-barát.
A jelenség leírásánál három kategóriát különíthetünk el:
- a "jó tükör": aki folyamatosan képes az egyed viselkedését megfelelő visszajelzésekkel képes a megfelelő pályán tartani, sőt olykor átsegíteni a holtpontokon.
- a "repedt tükör": aki intarakciókban nem mindig mutatkozik meg a maga teljes helyességében, az egyed értelmezésében ez sokszor apró szurkálódásnak tűnik, de jelentősebb érzelmi viharrokat nem okoz.
- a "törött tükör"? aki az interakciók során kiváltja az egyed ellenszenvét, parázsviták, tárgyak reptetése, és egyéb, a filmekből jól ismert jelenet lezajlását elősegítve.

Természetesen a tükrök az adott szituációban általában vétlenek, partnerük értelmezési diszfunkciói, esetleg aktuális diszfóriája okozza az alapvető gondokat.

Sajnos én nem vagyok pszichológus, de mindenképp jó szívvel ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, a párkapcsolatok igénylőinek, nemtől függetlenül.

Nincsenek megjegyzések: