Segítség!!! A véremet vették... És odaadtam jó szívvel...

A cím nem sikerült túl jól, leírva nem annyira fejezi ki, mintha sikoltozva-hadarva-izgatottan mondtam volna... De a tényen nem változtat: BELÉPTEM A VÉRADÓK TÁBORÁBA!!!

Igen, így nagy betűkkel... Egy újabb tárgy került a büszkeségeim közé a barna övem, a diplomám, meg sok más mellé... Ez valahogy most mégis picit más...
Az eddig vérrel-verítékkel elért eredményeim valahogy önzőnek tűnnek emellett az apróságnak tetsző dolog mellett... Talán mert ehhez képest valóban azok...
Ma végre olyas valamiért kaptam egy "megfogható" plecsnit, amivel nem a saját magam előrejutását segítettem, hanem végre igazán embertársaimért tettem valamit.

Nagy kunszt, másoknak több bepecsételt véradása van (anyukámnak pl. a maival együtt 25), de mégis most többnek, picit jobb embernek érzem magam...
És igen, az enyém rózsaillatú... De csak ma...

Elgondolkodom, hogy a nagy izgalom, némi félsz ellenére ez mégiscsak egy olyan dolog, amit lazán alanyi kötelességgé lehetne tenni... Senki nem hal bele, mégis megmenthet pár embert...

Abba is hagyom, nem kampányolni akarok...

Én mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt az apró jócselekedet!