Nem tudom, hogy hol szakadt el mindez, hol ért véget az ösvény.
Egy új életszakasz vágta tán ketté az események folyását? Talán csak felnőttem volna, vagy a mindennapok temettek maguk alá?
Soha nem fogom megtudni...
Ma fürdőt készítettem magamnak, időnként jó ellazulni a napi hajtásban, és ázni a csendben, illóolajok, és a víz tetején lebegő habpamacson bárányfelhőjébe burkolózva...
Nem tudom, láttátok-e már milyen hatással van egy kölyökmacskára a habfürdő látványa. Macskás ismerősök számára biztosan mindennapos látvány, amikor házikedvencük - aki amúgy is mindennap rácsodálkozik az őt körülvevő világra - elkezdi felfedezni, hogy a fürdőhab bizony egy újabb varázslat a Gazdi mágiájából. Ebben volt ma részem, és bár lehet hülyének néztek, de jól esett nekem is csodálkozni picit. Örömöt érezni, ahogy egy egyszerűbb mikrovilágban néhány pillanatig a felfedezés csodáját élte át Cafi a kismacskám. Ezek a pillanatok indították el valamikor ezt a blogot, és ezek lassú el-elmaradozása miatt állt meg évekre.
Mi változott még?
Talán az, hogy mesterré váltam.
Az állandó kritikus hangok most fenni is kezdték a fogaikat... Nekik ez nem is kell, hogy jelentsen valamit.
Azok számára pedig, akik eddig is így tekintettek rám... nos... talán egyfajta pozitív megerősítés lehet, hogy hivatalosan is jogosult lettem a cím viselésére.
Negyedeves osszefoglalo...
14 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése